2012. november 21., szerda

Csehszlovák vattacukorszívek

Hétvégén Komáromban jártunk a szüleimnél, épp jókor az András napi vásárra, ami az utóbbi évekhez képest extrém módon kinőtte magát. A helyi árusok mellett már rég megjelentek a székiek a gyönyörű szőtteseikkel, csipkés és hímzett terítőikkel, az idei évben pedig a csehek lepték el a vásárt - őrület. Természetesen lett vásárfia is (részemről mézeskalácsformák és fakanalak), illetve beszereztük a mézet az idei mézeskalácshoz.
Aztán a másnapi zöldségpiacozás után apu felvetette, hogy bizony: bolhapiac! Néhány hónapja ugyanis a Nádor utcán megjelentek az árusok, úgyhogy azóta ha szombaton délelőtt KN-ben vagyunk, biztosan meglessük az aktuális kincseket. Ez a doboz karácsonyfadísz a mostani kedvenc zsákmányom. 2 eurónyi tömör csehszlovák élvezet = az eredeti csillagos csomagolásban szuperfinom, szupertörékeny, szupervattacukorrózsaszín üvegszívek! :) 
Azt pedig még eldöntjük, hogy valódi vagy karton karácsonyfára kerülnek-e fel a díszek.

2012. november 17., szombat

Vasalásra fel!

Persze nem a hagyományos értelemben véve vett vasalásra gondolok, mert azt még mindig a végletekig menve bojkottálom, hanem fóliavasalásra. Mire??? - merülhet fel többetekben jogosan a kérdés. Úgyhogy menten magyarázattal szolgálok. Az ötletet az a blogbejegyzés adta, amelyből ez a szuperjófej cica származik,


illetve tovább erősítette ennek a bicajos grafikának a felfedezése, amely egyébként ingyen letölthető innen.

Nem marad más hátra, mint hogy az első adandó alkalommal elszaladjak "T-Shirt Transfers"-ért a legközelebb eső barkácsboltba! Juhúú! :)

P.S.
Jut eszembe: a Krakkóban egy kiállításon 10 złoty-ért vett trabantos rávasalós matricáinkat is rögzítenünk illene már egy arra érdemes textilfelületre! :)

Párszázas: Hogyan dobjuk fel a nappali falát?


Adott egy albérlet, ahol a falba fúrni csaknem lehetetlen azokon a pontokon, ahol szeretnénk (merthogy még az ütvefúrók többsége is lepattan róla), ámbár rengeteg tiplit örököltünk olyan helyeken, ahová semmit sem szeretnénk rögzíteni vagy felakasztani. Valahol bosszantó, valahol viszont mégiscsak örvendetes ez a tény, mivel éppen a tátongó lyukakat eltüntetendő kerültek elő egy doboz mélyéről a szeretett tulipán alakú tűzzománcos akasztóim (a pozsonyi vásáron vettem őket pár éve), amiken a nyakláncaim leltek otthonra, illetve addig törtem a fejem a többi felület álcázásán, mígnem eszembe jutott a tapétasávos megoldás. Nos, hogy is lehet ezt 3 perc alatt pár száz forintból kivitelezni és hangulatunknak megfelelően akár hetente változtatni? Jól jöhet hozzá egy csomagolópapír-gyűjtemény, vagy legalábbis egy tekercs (a belmagasságnak megfelelő hosszúságú - nálunk a 3 m bőven elég volt) szívünknek kedves csomagolópapír, ami harmonizál a helyiség színeivel. Ezután pedig nem marad más hátra, mint, hogy kellő mennyiségű blue-tech segítségével a falra rögzítsük. Én spec csak a csomagolópapír legvégére tettem egy sor kékséget, majd a plafon vonalában jól odanyomkodtam a falhoz, de aki biztosra akar menni, az oldalakat is megerősítheti egy-egy helyen. Nálunk ez már a 2. variáció, és ahogyan magamat ismerem, elképzelhetőek további változtatások is, de be kell hogy valljam, hogy nem csak a nappali falát dobta fel ez az új megoldás, hanem az én hangulatomat is! :)
Nektek hogy tetszik?

2012. november 13., kedd

Ingrid Sjöstrand: A felnőttek furcsák néha

Egyszer régen, még általánosban szavalta valaki (talán Moncsi vagy Réka esetleg Kriszta?) ezt a verset egy szavalóversenyen/év végi műsoron/...  Lényeg a lényeg, hogy a fejembe mászott és azóta is eszembe jut néha-néha. Így történt ez ma is.  :)

Ingrid Sjöstrand

A felnőttek
furcsák néha.
Azt hiszik,
elég összeterelni
két "alkalmas korú" gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.

Szeretném összeterelni
papát
találomra egy "alkalmas korú"
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
- biztosan nem akarna
engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával például.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Pärával,
pedig Lill-Pära kis tökmag,
de ugyanazt szereti
és ugyanazt utálja, mint én
- Ulla-Gullát például. 


Forrás:   Britt G. Hallquist - Ingrid Sjöstrand - Siv Widerberg Ami a szívedet nyomja - Kortárs svéd gyermekversek
Az egész kötet elérhető on-line itt.

2012. november 3., szombat

Erdő


Humusz


240 g csicseriborsó (első próbálkozás konzervből, de már vettem alapanyagot a még "sajátkészítésűbb" teszteléshez) + a konzerv levéből is kelleni fog egy kicsi a megfelelő állag eléréséhez
4 ek tahina
4 ek olivaolaj

1 gerezd fokhagyma
fél citrom leve
kömény
fekete hagymamag

Várbazár = bolhapiac boltba zárva

Úgy alakult, hogy a Moszkva környékén akadt elintéznivalóm, és ha már végre arra jártam (ami mostanában nem igen jellemző), persze elkapott a Nyúl-nosztalgia és bementem két kedvenc boltomba, ahol már nagyon rég nem jártam. Az egyik a kilós turi a Nyúl utca és a Szilágyi Erzsébet fasor sarkán (találtam is egy cuki piros-fehér csíkos garbót), a másik pedig a Várbazár az Ostrom utcában. Utóbbiban találtam ezt a zseniális teás kancsót (445 HUF-ért!), amit egyszerűen nem hagyhattam ott. Na nem mintha eddig nem lett volna nálunk miben felszolgálni a teát.. :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...