Múlt hétvégén lementünk Szentére. Az időjárás olyannyira szeszélyesre sikeredett, hogy bár augusztus elejét írtunk, be kellett fűtenünk a házban. De azért a szemerkélő eső mellett verőfényes napsütésben is volt részünk, sőt hazafelé menet egy dupla szivárvány is ránk mosolygott. Lakmároztunk, olvastunk, fát vágtunk, csüngtem a függőágyban, a fiúk sakkoztak. Aztán sétáltunk egyet a faluban, láttunk mókust szökdécselni a nyárfán, pónilovat legelészni az egyik udvarban a gyerekek homokozója mellett, de a legvidámabb egy kb. 15 fős nyuszicsoport volt. Miközben ők szabadon szökdécseltek a gyepen, egy néni azért őrizte őket, és amikor nagyon belelendültek a játékba, szigorúan rájuk szólt: "Na-na!". Hát ezen a hétvégén készítette nekünk Attila azt az isteni szilvás gombócot (szilvát a kertben ráztunk hozzá a fáról), amit ma otthon próbáltam reprodukálni.
45 dkg héjában főtt krumpli összetörve
15 dkg rétesliszt (amennyit a tészta felvesz)
1 tojás
1 kk só
porcukor + fahéj
